(Egy beszélgetés, ami sokat számíthat.)
Sok szülő legnagyobb félelme, hogy gyermeke bántalmazás áldozatává válik – vagy épp szemtanúja lesz annak, ahogy mást bántanak. Bár a szülő nem lehet mindig ott, egy őszinte, nyílt beszélgetés otthon erős védőhálót jelenthet.
Íme néhány hasznos tipp, hogyan segíthetünk nekik felkészülni:
- Beszéljünk arról, mi számít bántalmazásnak. Nem csak a fizikai bántalmazás számít! A csúfolódás, kiközösítés, gúnyolódás, pletykálás vagy online zaklatás is bánt. Segítsünk a gyereknek felismerni ezeket a helyzeteket.
- Bátorítsuk őket arra, hogy szóljanak. Erősítsük bennük: nem árulkodás, ha segítséget kérnek! Tanítsuk meg, hogy mindig elmondhatják, ha valami bántja őket – otthon is, az iskolában is.
- Tanítsunk érzelmi önvédelmet. Segítsünk megfogalmazni, mit éreznek bizonyos helyzetekben. A mondatok, mint pl. „Ez nem esik jól, kérlek hagyd abba” megerősíthetik őket az önkifejezésben.
- Beszéljünk a bántalmazók és az áldozatok szerepéről. Fontos, hogy tudják: a bántalmazó viselkedés mögött is gyakran sérülékenység van – de ettől még nem elfogadható. A gyerek tanulja meg, hogy nincs joga senkinek sem másokat bántani.
- Tanítsuk meg, hogyan lehet jó barát. A bántalmazás megelőzésének egyik legjobb módja a támogató közösség. Beszélgessünk a barátságról, empátiáról, kiállásról mások mellett – már kisgyermekkorban.
- Beszéljünk arról is, mit tegyenek, ha másokat bántanak. Legyen forgatókönyv a fejükben: elmondani egy felnőttnek, odaállni az áldozat mellé, nemet mondani a rosszra.
- Beszélgessünk velük rendszeresen – ne csak akkor, amikor baj van. A nyílt kommunikáció az egyik legerősebb eszköz a bántalmazás ellen.
